Nem tudom, mi döbbent meg jobban, az érdektelenség, vagy az a profizmus, amivel rájátszanak.
Kicsit úgy érzem magam, mint az ominózus pilóta aki útbaigazítást kért a nagyvárost ellepő köd felett.
Minden feltett kérdésemre kaptam pontos korrekt választ, amivel semmire sem megyek. Maradtak aggályaim a tájékoztatás ellenére? Igen! Mert nem kaptam meg azokat a garanciákat, amikre a megnyugvásom alapozni tudnám. Eleve nem nyugtat meg, hogy a lakókörnyezetem közvetlen közelében van egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, de bizonyos kérdésekre kapott elkent válaszok csak erősítik ezt a nyugtalanságot.
Az üzemeltető válaszaiból számomra az derült ki, hogy innentől a mostani mennyiség (200 tonna) és minőség (,,E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában") helyett, akár 500 tonnányi, vagy esetleg más veszélyességi kategóriába tartozó, előírásban meghatározott mennyiségű anyag feldolgozása és tárolása történhet a telephelyen. Nem tervezik, de induláskor a 200 tonna elérését sem tervezték. Nincs ígéret, semmiféle garancia arra nézve, hogy nem lesz 499,9 tonna, vagy esetleg az E2 besorolásnál veszélyesebb anyag kerül tárolásra a telephelyen.
Az iparbiztonsági hatóság válaszaiból azt a következtetést lehet levonni, hogy a telephelyre beszállított lehetséges mennyiség és minőség a tulajdonos döntésén múlik, amíg nem érik el a felső küszöbértékű besorolást. Amennyiben ezt a felső küszöbértéket tervezik meghaladni, szükséges egy újabb biztonsági elemzés.
Az önkormányzat válaszai a szokásos közhelyeket tartalmazzák. A közmeghallgatás szabályosan, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően zajlott le. Ez igaz. Viszont másképpen is meg lehetett volna hirdetni, és szervezni, nagyobb nyilvánosságot teremtve és akkor talán nem csak egy ember kérdéseire kell reagálni.
A fent leírt tények úgy hatnak rám, mint amikor egy tömegrendezvényen recseg-ropog a karzat, mire a szónok felpillantva a „Semmi ok a pánikra!” kijelentést teszi.
Nincs ellenérzésem a vállalkozással szemben (leszámítva az alkalmazott „nehéz lábú” gépjárművezetőit), a község adóbevételének jelentős részének befizetőjéről van szó, jól prosperáló sikeres cég. Az önkormányzati hozzáállást, ebben a fókuszban értem, de nem tudok megbarátkozni az alkalmazott metódussal.
Mert lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de nem láttam a minden buszmegállóban és közértben kiragasztott nagy méretű plakátot, ami felhívta a figyelmem a közmeghallgatás tényére, az önkormányzat hivatalos honlapján sem vettem észre, az arcomba pattanó információt, ami közölte velem, hogy mikor, és milyen apropóból lesz közmeghallgatás, a kutyám széttépte, a szél elvitte a szórólapot. Amennyiben ezek a figyelemfelhívások célba érnek, valószínűleg veszem a fáradtságot, és részt veszek a munkaidő után kezdődő eseményen. Ja igen! Nem így történt! A használhatatlan, non informatív honlap alján és a hivatali faliújságon jelent meg a felhívás.
Mindezekkel együtt, elkeserítő és érthetetlen az-az érdektelenség, ami a lakosok részéről tapasztalható.